Füzesi Árpád feltehetőleg felesége felvételen.
Forrás: Közlekedés 1979/11. szám
adt.arcanum.hu

Gyakran hallani tematikus csoportokban, hogy Füzesi főműhely így, Füzesi acélvázas úgy. Szakavatottabbak tudják, hogy a Füzesi Árpád főműhely a főváros XI. kerületében a Bartók Béla úton jelenleg is üzemelő Kelenföld kocsiszín mellett álló épületben működött. Profilja villamos és hév járművek felújítása mellett gyártására is kiterjedt (bár ezeket papíron többnyire felújításként könyvelték el, lásd a bengáli villamosok esetét). A főműhely történetét nem szándékozom itt bemutatni, mert ezt szerencsére Varga Ákos Endre már megtette előttem jó pár évvel ezelőtt  https://hampage.hu/trams/fuzesi/

De ki is volt Füzesi Árpád?

Füzesi Árpád 1903-ban született Budapesten, nevét a későbbiekben az újságok, kiadványok sokszor helytelenül(!) Füzessy-ként tüntették fel. A jó eszű gyermek szüleit korán elvesztette, családja (nagyszüleinek és testvérének) eltartásának a gondja az ő nyakába szakadt. A tanonciskolában lakatosnak tanult. 16 éves volt, amikor 1919-ben kikiáltották Magyarországon a Tanácsköztársaságot. Elhatározta, hogy vöröskatona lesz, ezért belépett a Lenin-fiúk közé, ebben tisztségében sokszor állt őrt fontos közintézetek előtt. A proletár állam bukása után 1922-ben a Budapesti Egyesített Városi Vasutak (BEVV) a budai főműhelyében előbb, mint motortekercselő, majd, mint lakatos alkalmazta. Füzesi aktívan részt vett a szakszervezeti életben, a főműhelyben bizalminak is megszavazták. Kollégája és barátja, Gábris Béla -aki később Ferencváros kocsiszín üzemvezetője lett- így emlékezett vissza: “a közös összejövetelekre mindig kiválasztottunk egy javítás alatt álló szerelvényt, ott tartottunk szemináriumot, újságot olvastunk, politizáltunk, vagy éppen a szerelőaknában, esetleg a közeli kocsma kerthelyiségében találkoztunk”. Szabadidejében eszperantóul levelezett, járta a természetet, fotózott. Az 1930-as években feleségével beléptek a legálisan működő Magyarországi Szociáldemokrata Pártba (MSZDP), ahonnan később kitették őket, mert kiderült tagjai az illegálisan tevékenykedő Kommunisták Magyarországi Pártjának (KMP) is (ez arra az időszakra esett, amikor az MSZDP megpróbált megszabadulni a párt baloldali beállítottságú tagságától).

A második világháború előtt Füzesi már egyre élesebben bírálta a Horthy rendszert, megszaporodtak háborúellenes beszédei és gyakrabban juttatta kifejezésre kommunista eszméit. Ezek miatt előbb büntetésül egy időre az autóbuszüzemhez helyezték, majd 1942-ben bevonultatták katonának, gépkocsivezető lett. Rejtjelezve, a feleségének írt leveleiben gombostűvel megjelölt betűkkel tudatta hozzátartozóival hollétét, majd később a csapatára vonatkozó más adatokat is közölt. A szovjet hadsereg előre nyomulásával a front nyugatra vonult. Miután felesége is csatlakozott Füzesihez, egy buszsofőrrel hármasban Győr-Moson-Sopron vármegyében egy szovjet hadmozdulatnál sikeresen leszakadtak a magyar seregtől és átszöktek a szovjetekhez. Egy német ellentámadás során azonban Füzesi Tét közelében -miközben egy árokba húzódva aknatámadás ellen védekeztek- súlyos fejsérülést szenvedett. Egy aknarepesz az arcát érte. A község egyik faluszéli házához cipelték a sérültet, ahol a háziak segítettek kezelésében, de orvos nem volt a közelben. Füzesi Árpád több napig tartó szenvedés után 1945. április 12-én hunyt el vérmérgezésben.

A Vas- és Fémmunkások Szövetségének halotti értesítője a Népszava 1945. április 22-i számából.
Forrás: adt.arcanum.hu

Felesége ezután nyomban a fővárosba utazott és felkereste Gábris Bélát, aki másnap kifüggesztette a gyászjelentést a főműhely bejáratára. Pár nap múlva a főműhely néhány dolgozója üzemképessé tett egy kilőtt teherautót és Tétre utazott Füzesi Árpád holttestéért. A kocsin hegesztőapparátot is vittek, így Gábris az üzemben talált villamoskarosszéria lemezekből vaskoporsót készített a helyszínen, temetésére a Farkasréti temetőben került sor. Jóval később az üzem támogatásával síremléket emeltek az elhunytnak.

Füzesi Árpád nevét 1948 októberében vette fel a budai főműhely, valamint annak dalárdája is. A XI. kerületi pártbizottsági székházban márványtáblát állítottak neki. Gábris Béla közreműködésével a főműhely területén egy emléksarkot alakítottak ki az üzem egykori dolgozója számára: kiállították fényképezőgépét, munkakönyvét és hivatalos jegyzőkönyvet mozgalmi tevékenységéről. Utóbbi emléktárlat fényében érdekes, hogy amikor a ‘70-es évek végén, amikor a Füzesi főműhely dolgozóit arról faggatták ki az üzem névadója, érdekes válaszok születtek: “Füzesi Árpád 1848-as honvéd volt”, “A Füzesi név abból az időből ered, amikor még lóvasúti kocsiszín, azaz istálló volt a főműhely, és a mai XI. kerület, a Kelenföldi Pályaudvar környéke akkoriban nádas, mocsaras terület lévén, egy híd kötötte össze a kocsiszínt a mai Bartók Béla úttal, mindkét oldalán füzessel, így lett Füzesi”.

A Füzesi Árpád nevét viselő főműhely 1974-ben. 
Fotó: Fortepan/UVATERV FP 98673

Források:
Népszava 1945.04.22
Szabad Nép 1948.10.09
Rácz György - A Tanácsköztársaság 16 éves katonája, Vasas 1979/2. szám
Rácz György- Füzesi Árpádra emlékezünk, Közlekedés 1979/11. szám
adt.arcanum.hu